Államilag Támogatott
Lakáshitel Feltételei Részletei 2012 !
Államilag támogatott, kedvező
megoldás új lakás vásárlására, építkezésre, vagy otthonának
korszerűsítésére
Államilag támogatott, kedvező megoldás új lakás vásárlására,
építkezésre, vagy otthonának korszerűsítésére
- Állami kamattámogatás,
- Hosszútávon kiszámítható, akár 5 évig fix törlesztőrészlet
- nincs árfolyam kockázat
Új
lakás vásárlásán, gondolkodik? Építkezik, vagy korszerűsítené
meglévő ingatlanát? A külső nyílászárókat cserélné le? Cirkófűtést
szereltetne be vagy megújuló energiaforrásokat szeretne lakása
fűtésére felhasználni? Háztetőjét cserélné ki vagy újítaná fel?
Energiát szeretne spórolni, ezért szigetelné ingatlanát? Akkor az
ÚJ Államilag Támogatott Lakáshitelt ajánljuk!
Államilag
támogatott, kedvező megoldás új lakás vásárlására, építkezésre,
vagy otthonának korszerűsítésére.
- Kamattámogatásnak köszönhetően kedvezőbb kamatozás.
- Hosszútávon kiszámítható törlesztőrészlet, hiszen akár 5 éves
kamatperiódussal is igényelhető.
- Forint alapú hitel, így biztonságos, mert nincs árfolyam
kockázat.
Milyen célra vehető
igénybe?
Az Államilag Támogatott Lakáshitel új lakás vásárlására,
építésére, valamint lakóingatlan korszerűsítésére igényelhető.
Mekkora kölcsön
igényelhető?
- Új lakás vásárlása, építése esetén Budapesten és a megyei jogú
városokban maximum 12,5 millió forint, egyéb településeken maximum
10 millió forint hitel igényelhető.
- Korszerűsítés esetén a legnagyobb igényelhető hitelösszeg 5
millió forint.
A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is
a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott
hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági,
pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok
legsúlyosabb öröksége. A jelenlegi kormány megalakulása óta
folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a
lakáshiteleseket segítő intézkedéseket. A magyar lakosság
lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság
drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre
növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és
társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb
öröksége. A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és
kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket
segítő intézkedéseket, jogszabályokat. Orbán Viktor
miniszterelnök "modernkori istencsapásnak" nevezte a
devizahitelesek problémáját, amelyet a Bankszövetséggel december
15-én aláírt megállapodással sikerült megoldania a kormánynak. A
miniszterelnök arra kérte az embereket: jól gondolják meg, hogy még
egyszer beleugranak-e ilyen kockázatos hitelkonstrukciókba, mert a
kormánynak most sikerült megmentenie őket, de ezért "tengelyt
akasztottunk a fél pénzügyi világgal, az összes magyar bankkal", és
még egyszer aligha fog tudni ilyet
megcsinálni.
Hogyan jutottunk ide?
Orbán Viktor kormányfő a 2010. augusztus 17-i kormányülést
követően bejelentette, a felelősségre is kitérő jelentés
készítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, amely föltárja
és nyomon követhetővé teszi, hogy miként jutottunk el a biztonságos
és támogatott, forint alapú lakáshitelektől a kockázatos
devizahitelezésig. A készülő jelentés arra keresi majd a választ,
hogy milyen korábbi kormányzati döntések vezettek ide, kit terhel a
most kialakult helyzetért a felelősség. A lakosság eladósodottsága
2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette
a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami
támogatású otthonteremtési hiteleket. A Medgyessy-kormány
korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a
hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag
eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy
az otthonteremtők „sokba van az államnak”. A Medgyessy-, a
Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos „használati
útmutató” nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A könnyen
elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek
dőltek be a banki szirénhangoknak. A szocialista kormány olyan
mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevők számára a
korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a
családalapítók, akik tetőt szeretett volna a fejük fölé, egyszerűen
rákényszerültek a devizaalapú hitelekre. Ennek oka az volt, hogy a
deviza (jellemzően svájci frank) hitel kamata az államilag – egyre
kevésbé – támogatott hitelnél is jóval alacsonyabban alakult. A
hiteleknek való kiszolgáltatottságot súlyosbította, hogy az elmúlt
nyolc évben a lakosságot folyamatos megszorítások érték.
Elgondolkodtató az is, hogy az árfolyamváltozás kockázatára éveken
át senki nem hívta fel komolyabban az emberek figyelmét, ami a
hitelezőktől még akár érthető is, de az akkori kormányok részéről
megbocsáthatatlan. Ahogy az elmúlt nyolc évben az államadósság is
brutálisan megnőtt (2002-ben még a GDP 53 százaléka volt, ez
2010-re 80 százalékra nőtt), ugyanígy az állandó megszorításokat
nyögő és valahogy boldogulni akaró lakosság is a hitelekhez
menekült. 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománya 1220
milliárd forint volt és ennek mindösszesen 1,3%-át (20 milliárd
forint) tette ki a ma legnagyobb problémákat okozó devizahitelek
aránya. Mára a magyar lakosság több mint 6300 milliárd forint
értékű lakáshitelt nyög, 2002 és 2010 között a devizahitelek
összege a 140-szeresére emelkedett! Ez az óriási
hitelállomány mind a lakosság, mind az ország számára lehetetlenné
teszi a gazdasági növekedést. A Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete adatai szerint 2011. június végén 1.225.419 lakossági
jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen
késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (kb. 142 ezer) pedig 90
napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301
ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer
90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.
Az elmúlt évek felelőtlen politikáját sok területen szokás
emlegeti, de sokan egyetértenek valószínűleg abban, hogy az viszont
egyenesen megbocsáthatatlan, hogy a magyar lakosság drámai
eladósodását nyolc éven át a szociálliberális kormányzat tűrte, sőt
becsukott szemmel nézte. 2003 és 2009 között a kormányok semmit sem
tettek annak érdekében, hogy felhívják a lakosság figyelmét az
deviza alapú eladósodás veszélyeire, és semmit sem tettek annak
érdekében, hogy akár törvényekkel megpróbálják kordában tartani,
megfékezni. Sőt, az emberek rá voltak kényszerítve a
hitelfelvételre, mert nem volt államilag támogatott otthonteremtési
program, és mert az utolsó cseppig ki voltak zsigerelve a
megszorítások és agyonadóztatott bérük miatt.
Statisztikai jelentés a lakáshitelesek
helyzetéről
A kormány augusztus 17-i ülésen ismét napirendre vette és
áttekintette - a korábbi szocialista kormányzás megbocsáthatatlan
lakáspolitikájának és megszorításainak áldozatául eső - több
tízezer devizahiteles család helyzetét. Magyarország mára
legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémája a
kormányülések állandó napirendi pontját képezi a kormány alakulása
óta. A kabinet a további – a Nemzeti Eszközkezelő működtetéséhez
szükséges - kormányzati döntések megalapozásához részben a Központi
Statisztikai Hivatal adatai alapján elemezte az érintett kör
szociális és pénzügyi helyzetét. A kormány számára készült jelentés
szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, 1millió
900 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érint a
lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak
(945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig
forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. A hitelt felvevő
családok jellemzően gyermeket nevelő családok: a gyermekes családok
több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel. A lakáshitelesek
több mint kétharmada (68%) nevel gyermeket, közülük is a
kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban
devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézséggel küzd. Három
vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban
szintén devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett),
akiknek 28%-a küzd fizetési nehézséggel. Sok - 150 ezer - család
egy gyermeket nevel. A fizetési nehézség is jellemzően a gyermeket
nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, és a gyermekek száma
egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet. Az érintett
háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb
jövedelmi szinttől a legmagasabb szintig minden típusú háztartásban
közel azonos arányban előfordul mind a deviza, mind a forint alapú
jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van,
amelyek esetében minden családtag munkanélküli vagy inaktív. A
jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve elmondható, hogy az
átlagos lakásnagyság 85 nm, az egy személyre jutó átlagos
alapterület 26 nm. A hitelfelvevők kétharmada (385 ezer család)
50-100 nm közötti lakásban lakik. A vidéki és a főváros háztartások
közel azonos nagyobb arányban adósodtak el, és a fizetési
nehézséget nézve a is ugyanolyan arányban nehéz helyzetben vannak.
Budapesten körülbelül 7000 devizahiteles család, vidéken 54 ezer
devizahiteles család küzd törlesztési gondokkal. Az elmúlt évek
során egyre nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma, idén az
összes érintett háztartás 16%-ában előfordult, hogy a megelőző 12
hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni. A
devizahitelt felvevőknél a fizetési nehézség fokozott, több mint
egyötödük (21%) küzd fizetési nehézségekkel, a forintalapú hitelt
felvevőknél ez az arány 11%. A jövedelemi helyzet és a fizetési
nehézség egyértelműen összefügg. A legnagyobb kockázatot
egyértelműen a munkahely elvesztése okozza. A fizetési nehézséggel
küzdő devizahiteles családok egyharmadában valamelyik családtag
munkanélküli.
Mi tett, mit tesz
a jelenlegi kormány a bajba jutott lakáshitelesek érdekében?
Kilakoltatási moratórium
2010 májusában, amikor a jelenlegi kormány megalakult, már az
első kormányülésen döntést hozott arról, hogy a kilakoltatási
moratóriumot meghosszabbítja, először 2010.december 31-ig, majd
2011. április 15-ig, és végül 2011. július 1-jéig. A kilakoltatást
moratóriummal a kormány oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe
került adósoknak, s megakadályozta, hogy utcára kerüljenek és hogy,
a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott
szociális intézmények működését se lehetetlenítse el.
December 1-jétől újra életbe lép a
téli kilakoltatási moratórium
Ahogyan az már az elmúlt években is érvényesült: december
1-jétől március 1-jéig ismételten életbe lép a téli kilakoltatási
moratórium. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében
minden év december 1-jétől március 1-jéig tartó időszakában –
néhány kivétellel – nem kerül sor lakóingatlanok kiürítésére,
vagyis természetes személyek kilakoltatásra.
Ebben az időszakban is kiürítik ugyanakkor az önkényesen elfoglalt
lakásokat, illetve akkor is megtörténik a kilakoltatás, ha a
kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan
használatára jogosult. Az elhalasztott lakáskiürítésekre március
1-jét követően kerül sor.
Bajba jutott lakáshiteleseket segítő
törvénycsomag lépett életbe 2010. novemberben
2010. november 27-én kormánypárti képviselők javaslatára életbe
lépett a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő
törvénycsomag is. Ez több oldalról nyújt védelmet a bajba került
lakáshiteleseknek:
- a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam vagy a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazása,
- az adósoknak ingyenesen, illetve minimális díj ellenében
rendelkezésre áll az előtörlesztés lehetősége,
- a futamidő alatt egy alkalommal díjmentessé vált a futamidő
legfeljebb öt évvel történő-meghosszabbítása is, ha a fogyasztó
legalább kilencven napos késedelemben van.
A bankok csak szigorú szabályok mentén emelhetik egyoldalúan, az
adós terhére a kamatot és más tekintetben nem módosíthatják
egyoldalúan, az ügyfél számára hátrányos módon a lakáscélú
szerződéseket. A törvény szerint a lakáscélú szerződés az ügyfél
számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében,
kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel
módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a
refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező
lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói
környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott
változása indokolja. A kormányrendelet meghatározza, hogy lakáscélú
hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseknél a pénzügyi
intézmény milyen feltételek esetén emelheti a kamat mértékét.
Öt pontos otthonvédelmi akcióterv
lehet a problémák megoldásának első lépése
Több hónapos tárgyalást követően ötpontos otthonvédelmi
akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a
lakáshitelesek megsegítésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a
Bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján
jelentette be 2011. május 30-án.
A kormány a tárgyalásokon azt az álláspontot képviselte, hogy
azt senki se várja, hogy a kormány kiváltja a bankokat ezekből a
saját maguk által vállalt kötelezettségekből. A miniszterelnök
elmondta, hogy nem lehet bele nyomni kormányt egy olyan
megállapodásba, amely aránytalanul osztja meg a felelősséget a
kialakult helyzetért. Nem köthet a kormány egy olyan megállapodást,
amely a közpénzek, a költségvetés számára kedvezőtlen, a
pénzrendszer számára pedig kedvező. Ez nem volna helyes.
Az öt fő pont, amelyben a kormány és a
bankok megállapodtak:
- Árfolyamgát.
- Fokozatos, limitált árverezés.
- Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő.
- Devizaalapú lakáshitelezés – feltételekkel.
- Otthonvédelmi kamattámogatás.
A kormány június 9-én terjesztette az Országgyűlés elé az
akcióterv végrehajtásához szükséges a devizahitelek törlesztési
árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerintézkedésének rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet
sürgősséggel tárgyalt a parlament, és június 20-án fogadta el
azokat.
Árfolyamok rögzítése
Mi az árfolyamrögzítés célja?
Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős
árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a
devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye.
A kormány szeptember 11-ig tartó televíziós és rádiós kampányt
indított az árfolyamrögzítésről a bajba jutott devizahitelesek
hatékony, gyors tájékoztatása érdekében.
Mi a lényege?
A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az
euróét 250 forinton, a jenét 2 forinton rögzítik a programban
résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 36 hónapig.
Hogyan lehet igényelni?
A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek
2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy
törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december
31-ig rögzítsék. A Kormány és a Bankszövetség december 15-i
megállapodása alapján a törleszteni képes adósoknak még egy évig,
2012 végig lehetőségük van az árfolyamgátban való belépésre.
Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti
különbséggel?
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési
árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős
hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis
úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a
lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel
végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A Magyar
Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő
tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka
alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő
tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró
időpontját követően. Az árfolyamrögzítési lehetőség az
életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált
devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.
A Kormány és a Bankszövetség közötti december 15-i megállapodás
kiegészítette a szabályokat azzal, hogy az árfolyam-különbözetből
eredő tartozás jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig biztosított.
Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell
megfizetniük, a kamattartozást azonban svájci frank alapú hitelnél
180 forintos, euró alapúnál 250 forintos, japán jen alapúnál 2
forintos árfolyamon kell törleszteniük. A 180-270 forintos svájci
frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen
közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az
árfolyamgát feletti rész pedig gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a
számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie. A hitel havi
törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatot a
bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi. tehát a 270
forint/frank, a 340 forint/euró és a 3,3 forint/japán jen
árfolyamszintek feletti árfolyamkockázat a költségvetést
terheli.
Milyen kamatot számítanak a
gyűjtőszámla-hitelre?
A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forint alapú hitelként a
bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal
(BUBOR) kamatozik, ami jelenleg 6,09%. Ezáltal a bank nem tesz
szert profitra a gyűjtőszámlára nyújtott hitelen.
Mennyivel alacsonyabb lehet a
törlesztőrészlet rögzített árfolyamnál?
Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken
számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30%-kal,
japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelek esetén pedig közel
10%-kal lesz alacsonyabb.
Mire lehet számítani az
árfolyamrögzítés lejárta után?
Előzetes tájékozódásként javasoljuk használni a PSZÁF
kalkulátorát, amely képes azt megmutatni, hogyha valaki
árfolyamrögzítést kér, körülbelül milyen törlesztő részletre
számíthat a közel, illetve a távolabbi jövőben: A kalkulátor
elérhető itt. A kormány augusztus 17-i ülésén döntött arról is,
hogy az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló)
lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő
összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak
alatti utolsó törlesztő részlet összegének 15%-át, emellett a
devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik. Ezt
az augusztus 22-én megjelent, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerződésről szóló 163/2011. (VIII. 22.) kormányrendelet
határozza meg.
Az adósnak van lehetősége azonban magasabb törlesztő részletet
is vállalnia, a rögzített árfolyam alkalmazási időszak lejárta
előtti 60. napig írásban kérheti bankjától, hogy az általa a
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta
fizetendő törlesztő részlet összege meghaladja a rögzített árfolyam
alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség
összegének 15%-át. A kérelemben az adós meghatározza a havonta
fizetendő törlesztő részlet összegét. A bank az adós írásbeli
kérelmében megjelölt maximum havi törlesztő részlet alapján
állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés
futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét.
A bank a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró
időpontjától számított 15 napon belül írásban értesíti az adóst a
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és
az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint
összegéről.
Alapesetben, ha valaki a maximum 15%-kal magasabb
törlesztőrészletet választja, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg
a devizakölcsön eredeti futamidejét.
A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerződés futamideje eredetileg legfeljebb a hiteladós
75. életévének betöltéséig terjedhetett, a kormány azonban 2011.
október 21-i kormányrendeletével módosította a gyűjtőszámlahitelre
vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi
törlesztési teher mértékéről szóló augusztusi kormányrendeletet,
így bizonyos esetben túlnyúlhat a hitelkeret-szerződés futamideje a
hiteladós 75. életévén. Az eredeti rendelet úgy fogalmazott, hogy a
devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75.
életévének betöltéséig terjedhet. A módosítás szerint a
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje
ezután is legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig
tarthat, azonban kiegészül azzal, hogy "csak több hiteladós esetén
haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan
hiteladós, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét".
Kinek érdemes árfolyamrögzítést
kérni?
A kormány felhívja az érintettek figyelmét, hogy mindenkinek
nagyon komolyan át kell gondolni, és végig kell gondolni, hogy
érdemes-e az árfolyamrögzítést kérnie, vagy nem. Nagyon fontos,
hogy az adós a bankkal kommunikáljon, keresse közösen a megoldást.
Az az adós, aki ha nehezebben is, de képes fizetni a megnövekedett
svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet annak
mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek
változatlansága mellett továbbra is törleszti. Az árfolyamgát tehát
azoknak lehet leginkább megoldás, aki jelenleg olyan nehéz
helyzetbe került (pl. elveszített munkáját vagy hasonló krízis
helyzet) ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben
törlessze az adósságát.
Ki vehet részt az
árfolyamrögzítésben?
A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül
attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett
fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik
vagy szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi
törlesztőrészleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek, ez
kb. 100 ezer családot érint.
A programban való részvétel
feltételei
Az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel:
- akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja
meg a 90 napot,
- aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt,
- a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi
intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő
elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot,
- amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több
pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog
által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90
napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás
nincs folyamatban.
Tehát összességében az árfolyam-rögzítést nem vehetik igénybe
azok, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 30 millió
forintnál értékesebb ingatlanra vették fel a kölcsönt, és azok sem,
akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést.
A feltételek között eredetileg szerepelt az a kikötés, hogy
akkor élhet az adós az árfolyamrögzítés lehetőségével, ha a többi
feltételt teljesíti és a devizakölcsön végső lejárata 2014.
december 31. napját követő időpont. Azonban a kormány 2011.
augusztus 31-i ülésén úgy döntött, hogy azon hiteladósok is
kezdeményezhetik az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön
végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpont. A szükséges
törvénymódosítást az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én
elfogadta.
Melyik hónaptól lehet számítani a
rögzített árfolyamú törlesztő részletre?
Az árfolyamgátat igénybe vevő és arra jogosultságot szerző
devizahitel adósok a törvény szerint a jogosultság megszerzését
követő 2. hónap számíthatnak a csökkentett összegű
törlesztőrészletre. A kormány ugyanakkor bejelentette, hogy
jogszabály-módosításokkal el kívánja érni, hogy az első sikeres
igénylők akár már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített
árfolyamon fizethessék. A pénzügyi nehézségekkel küszködő adósoknak
érdemes minél előbb belépni az árfolyamvédelem oltalma alá, mert
minél korábban csatlakozik az adós a programhoz, annál hamarabb
fizetheti az alacsonyabb törlesztőrészletet.
Az állami támogatású Fészekrakó
Programban résztvevők jogosultak-e árfolyamrögzítésre?
Igen, amennyiben az általános törvényi feltételeknek egyébként
megfelelnek. A kormány 2011. augusztus 31-én döntött arról, -
tapasztalva azt, hogy a Fészekrakó programban résztvevő ügyfeleket
néhány esetben elutasították - hogy a jogszabályt egyértelműsíti, a
„fészekrakósok” előtti jogi akadályokat elhárítja. Az árfolyamgát
bevezetése óta több lakossági jelzés érkezett azzal kapcsolatban,
hogy a bankok az államilag támogatott Fészekrakó Programot
fizetéskönnyítő eljárásnak tekintik, ezért visszautasították a
hozzájuk forduló ügyfeleket.
A problémát érzékelve a kormány vállalta, hogy elhárítja a jogi
értelmezésből adódó akadályokat a devizahitellel rendelkező
fészekrakósok elől. Ezt a vállalást a kormány teljesítette,
augusztus 31-i ülésén döntött róla, hogy törvénymódosítást és ahhoz
kapcsoló kormányrendelet-módosítást kezdeményez, hogy a Fészekrakó
programban résztvevők is igénybe vehessék az árfolyamrögzítést. Az
Országgyűlés 2011. szeptember 12-én elfogadta a törvénymódosítást,
így az most már egyértelműen és kétséget kizáróan kimondja, hogy
olyan devizakölcsönökre is alkalmazható az árfolyamrögzítés, ahol a
fedezet egy része nem jelzálog, hanem állami kezesség. A közel
harmincezer Fészekrakó hitelszerződésből, 19 ezer 235 darab svájci
frank alapú és 555 darab euró alapú, ennyi családnak nyílik meg a
lehetőség az árfolyamrögzítésre, mint a devizahiteleseket segítő
kormányzati intézkedés egyikére. A törvénymódosítás 2011.
szeptember 22-én lép hatályba.
Milyen költségekre számítsak, ha
árfolyamrögzítést kérek?
Sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől. Nem
terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó
hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás
elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását az
ügyfelek számára ingyenesen kell biztosítani.
A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és
devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett
egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba
foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés
megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény (tehát a bank) köteles.
Az erről szóló 25/2011. (VIII. 22.) közigazgatási és igazságügyi
minisztériumi rendeletmódosítás augusztus 22-én jelent meg.
Az ügyfelek számára „nulla forintos” közjegyzői díj előírásával
a kormány egy újabb lehetséges terhet kíván levenni a bajba jutott
devizahitelesekről, akiknek jelentős része két gyermeket nevelő
család, ahogy az egy frissen végzett statisztikai jelentésből
kiderül. Az augusztus 12-én életbe lépett árfolyamrögzítéshez
kapcsolódó gyűjtőszámla-hitel létesítés közjegyzői díjáról a
kormány képviselői korábban szakmai szintű egyeztetést
kezdeményezett a bankszövetség és az Magyar Országos Közjegyzői
Kamara képviselőivel. A közjegyzők 10-20 ezer forintos közjegyzői
díj megállapítását kérték, ezt a javaslatot a kormány nem fogadta
el, a bajba jutottak rendkívül nehéz, minden forint kiadásra
érzékeny pénzügyi helyzetére tekintettel.
Egyösszegű végtörlesztés lehetősége
rögzített árfolyamon
A Fidesz-KDNP a 2011. szeptember 7-8-9-i frakcióülését követően
javaslatot tett arra, hogy az otthonvédelmi akciótervben már
megállapított devizaárfolyamokon - 180 forint a svájci frank, 250
forint az euró és 2 forint a japán jen esetében - tegyék lehetővé a
fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű
visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne
számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel
kapcsolatban.
A kormány megvizsgálta mindennek lehetőségét, és
megvalósíthatónak minősítette a kormánypárti frakciószövetség
kezdeményezését, ezért Orbán Viktor miniszterelnök 2011. szeptember
12-én bejelentette a parlamentben, hogy az erre vonatkozó
javaslatot támogatni fogja. Rogán Antal szeptember 16-án
terjesztette az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, amelyet
szeptember 19-én megszavaztak a képviselők. Az egyösszegű
végtörlesztés rögzített árfolyamon 2011. szeptember 29-től már
igénylehető is.
A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok
ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon
végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és
illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok
megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan
rászorulók megsegítése érdekében. A devizahiteleseknek a
végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell
bejelenteniük a bankjuknak. Az adósoknak az eredeti szabályok
szerint az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell
igazolniuk a végtörlesztést. A Kormány és a Bankszövetség 2011.
december 15-én megkötött megállapodása alapján azonban a
hiteleseknek a végtörlesztéshez rendelkezésre álló fedezetet 2012.
január 31-ig igazolniuk kell.
A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró
esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon
teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező
a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem
volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta
fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az
áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését
is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
Az eredetileg elfogadott törvény szerint azok élhetnek a
végtörlesztéssel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú
jelzálog szolgál. Ezeknek a hiteleknek a több mint 80 százaléka 10
millió forint alatti, a maradék 20 százalék nagy része pedig a 10
és 30 millió forint közötti hitelösszeg kategóriájába esik. 30
millió forint feletti, devizaalapú jelzálogkölcsöne 38-40 ezer
családnak van.
Az Országgyűlés szeptember 26-án elfogadott egy módosítást a
törvényhez, így a Fidesz-KDNP eredeti szándékával összhangban, a
fix árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéssel a szabad
felhasználású jelzáloghiteleknél is élni lehet, ha azok fedezete
ingatlan. A módosítás október 3-ától hatályos.
Ha az adós teljesíti a feltételeket, nem utasíthatja el a bankja
végtörlesztési kérelmet, és 60 napon belül elő kell készítenie a
szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetű devizahitel és a
gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel az adósnak
költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék.
A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott programokban részt
vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az
ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási
illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett
követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a
kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az
ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
Kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani
devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és
fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül
kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget.
Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a
kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek
látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet
értékbecslésével és cseréjével, a szerződésmódosítással, a
hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés
ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos
díj és költség.
Díjmentessé vált az állam lakásvásárlásával, valamint a
devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített
árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett
jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és
terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog
bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelő javára
történő vagyonkezelői jog bejegyzése.
A végtörlesztés lehetőségének hatályba lépése óta eltelt idő
tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes bankok egymástól
eltérően, illetve nem a jogalkotói szándék szerint alkalmazzák a
hiteleseket segítő szabályokat. Így például több bank arról
tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem élhetnek a végtörlesztési
lehetőséggel azok, akik nem devizaalapú, hanem tényleges
devizahitelt vettek fel. 2011. október 10-én Rogán Antal, az
Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnöke a tapasztalatok alapján
kezdeményezte a végtörlesztésről szóló törvény módosítását, melyet
még aznap el is fogadott az Országgyűlés. A módosítás rögzíti, hogy
devizaalapú kölcsönszerződésnek minősül az a hitel is, amelynek
törlesztése devizában történik, de a végtörlesztést ebben az
esetben is forintban kell teljesíteni. Az új törvény rögzíti, hogy
az egyösszegű végtörlesztéshez esetleg igénybe vett áthidaló
kölcsön csak forinthitel lehet. Egyértelművé vált azt is, hogy az
egyösszegű végtörlesztés szabályai arra az esetre is vonatkoznak,
amikor a végtörleszteni kívánt hitel folyósítása több részletben
történt, és az ilyen jellegű végtörlesztések esetére számítási
szabályt vezet be.
Pontosan meghatározza a törvény, hogy a végtörlesztési kérelmet
a követeléssel rendelkező pénzügyi intézményhez kell benyújtani. Az
adóst - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén -
abban az esetben is megilleti a rögzített árfolyamon való
végtörlesztés lehetősége, ha az eredetileg hitelt nyújtó pénzügyi
intézmény személyében változás állt be a hitelkövetelés
engedményezése révén. A törvénymódosítás a kihirdetést követő napon
lép hatályba.
Fontos tudni azt is, hogy a törvény szerint nem lehet
vagyongyarapodást megállapítani azzal az összeggel kapcsolatban,
amelyet a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás
kiegyenlítésére használ, vagy egyenesági hozzátartozójának
ajándékoz, aki abból végtörleszt.
Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága 2011.
november 3-i javaslatára az Országgyűlés november 7-én olyan
törvénymódosítást fogadott el, mely kiterjesztette a kedvezményes
végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a deviza alapú
lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is. Így
valamennyi, a lakáscélú devizahitelezés hátrányos következményeit
elszenvedő, kiszolgáltatott célcsoport élhet a végtörlesztés
lehetőségével. A lakáscélú pénzügyi lízingügyleteket lényegében a
kölcsön alternatívájaként alkalmazzák a piaci gyakorlatban, így az
ilyen adósokat a lakáscélú deviza kölcsönszerződés alapján
eladósodott végtörlesztőkkel azonos módon kell kezelni.
A módosítás értelmében az ügyfelek díjmentesen kaphatnak
tájékoztatást a végtörlesztés várható összegéről, de ez nem minősül
végtörlesztési igénybejelentésnek. Emellett pontosították a
központi hitelinformációs rendszerhez kapcsolódó adatkezelési és
tájékoztatási szabályokat, hosszabb időt biztosítva az adatok
feltöltésére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet adatai szerint a deviza
alapú hitelek végtörlesztésének lehetőségével november végéig
összesen 54 563 ügyfél élt, melynek értéke a kedvezményes
árfolyamon számolva 248,4 milliárd, az aktuális árfolyamon 338,9
milliárd forint. A kedvezményes végtörlesztésre 3.809 forinthitel
szerződést nyújtottak a pénzügyi intézmények, 18,3 milliárd forint
értékben. Az adatok szerint a svájci frank alapú, végtörlesztett
devizakölcsönök száma 53.063 volt, a japán jen alapúaké 865, míg az
euróalapú 635 darab. Végtörlesztési árfolyamon számolva a svájci
frank alapú végtörlesztett kölcsönök meghaladták a 240,7 milliárd
forintot.
Újabb segítséget adott a Kormány a devizahiteleseknek a jövő évi
adótörvények keretében módosított szabályozással, melyet 2011.
november 21-én fogadott el az Országgyűlés. A döntés szerint a
munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak
dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre, így még többen
tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozandó, hogy
támogatásról van szó, nem hitelről. A pénzt közvetlenül a hitelező
bank számlájára kell utalnia a munkáltatónak. Fontos, hogy ha
valaki már végtörlesztett, akkor is kérheti a munkáltatójától az
adómentes támogatást. Ebben az esetben - megegyezés esetén és a
szükséges iratok bemutatása után - a munkavállaló megkapná a pénzt
a foglalkoztatójától. A Kormány és a Bankszövetség közötti december
15-i megállapodás szerint a végtörlesztéshez 7,5 millió forintig
nyújtható munkáltatói vissza nem térítendő támogatást és
munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani
kell.
Limitált árverés
2011. július 1-jéig - a kilakoltatási moratóriumhoz hasonlóan- a
kormány árverezési moratóriumot tartott fenn a bajba jutott
lakáshitelesek szociális biztonságának érdekében.
A kormány a Bankszövetséggel történt tárgyalások és az ötpontos
akcióterv kidolgozásának részeként, az árverési moratóriumot -
feltételekhez szabva – feloldotta. Az erről szóló jogszabályt az
Országgyűlés június 20-én fogadta el.
A törvény célja, hogy csak fokozatosan induljon el a
lakáshitel-tartozások érvényesítése, ezért létrejön a
kényszerértékesítési kvótarendszer, mely az árverezéseket
szabályozza.
Meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedik a
lakások, családi házak árverését, egyrészt, hogy a bajba jutott
lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, másrészt, hogy ne
kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas
hányada.
Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci
áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése
miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is.
Az átmeneti, 3 évre tervezett intézkedés célja továbbá, hogy a
felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók legyenek, és a
tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek.
A törvény értelmében a hitelezők 2015. január 1-jéig csak
korlátozott körben tudnak élni követeléseikkel. Ez alatt az
átmeneti idő alatt kerül sor azon további intézkedésekre, melyekkel
a lakáshitelesek fizetőképessége visszaállítható, illetve – ha erre
már nincs lehetőség – a bedőlt hitelek rászoruló adósai számára is
megteremthetők az ideiglenes lakhatási lehetőségek.
A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió
forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi
ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta
2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A
megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Az eredeti
javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya
alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű
ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a
hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan
lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30
millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító
indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011.
október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2
százalékát lehessen értékesíteni. Az Eszközkelező által megvásárolt
ingatlanokat a Kormány és a Bankszövetség közötti december 15-i
megállapodás alapján nem kell a kényszerértékesítési kvótában
figyelembe venni.
2015. január 1-jével a kényszerértékesítési kvóták is
megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezt követően újra az
általános szabályok szerint történik.
Nemzeti Eszközkezelő
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő (MNV Zrt.) útján megkezdi működését a Nemzeti
Eszközkezelő Társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
Vagyonkezelő Igazgatósága augusztus 29-én elfogadta a Nemzeti
Eszközkezelő alapító okiratát. Az eszközkezelő vezérigazgatója
határozatlan idejű megbízással Csillag Tamás, aki közgazdász, tíz
éven át volt a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, azt
megelőzően több befektetetési részvénytársaságnál vezető. A
társaság belső felügyelő bizottsági tagjainak pedig Fürjes Balázs
Zoltánt, Andrelli Tibort és dr. Müller Tibort választotta meg.
Az eszközkezelő működési rendjéről további kormánydöntések
várhatóak, hiszen össze kell hangolni például a
kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelő
Társaság általi megvásárlásának a bírósági végrehajtás és a
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályait.
A kormány június 28-i határozatában rögzítette az eszközkezelő
létrehozásához szükséges feladatokat. A 2011. július 18-án
megjelent határozatában a kormány elrendelte 2 milliárd forint
forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A
határozat szerint az Eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen
legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg.
Az eszközkezelő segíteni tud úgy, hogy a bajba jutott adósok
lakását megvásárolja, és bérleti jogot kínál fel a korábbi
tulajdonosnak. A kormány mindemellett az önkormányzatok megoldási
javaslataira is számít, például, hogy a náluk rendelkezésre álló
üres lakásokat ugyancsak be lehetne vonni a nehéz helyzetbe került
családok elhelyezésére.
Az Eszközkezelőről szóló június 28-i kormányhatározat
módosításaként augusztus 10-én újabb kormányhatározat jelent meg,
mely szerint azonnali hatállyal ki kell dolgozni a
kényszerértékesítésre kiválasztott lakások az Eszközkezelő általi
megvásárlása során alkalmazandó olyan vételi árat, amely a
jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelbiztosítéki
értékhez igazodik.
Azt fontos hangsúlyozni, hogy az Eszközkezelő kizárólag a
jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását bonyolítja le. A
szociális családi házak építésére nem terjed ki a tevékenysége.
Amennyiben az Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az
adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós
nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan
fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal,
vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával
oldható meg az adós lakhatása. Az augusztus 10-én megjelent
kormányhatározat szerint 2011. december 31-ig kell meghatározni
azokat a pontokat, ahol a Szociális Családiház-építési program és a
Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése összekapcsolódhat.
A kormány 2011. szeptember 28-án elfogadta a szociálisan
rászorult jelzálog-hiteladósok lakóingatlanának Nemzeti
Eszközkezelő által történő megvásárlása feltételeinek, a vagyon
kezelésének, a lakásbérleti szerződés megkötésének szabályait.
A megoldás szerint mind a három fő érintett meghozza saját
áldozatát a válsághelyzetből való kilábalás érdekében:
- a hiteladós a továbbiakban nem tulajdonosként rendelkezik az
ingatlannal, de mint bérlő az ingatlanban maradhat és lehetősége
van az ingatlan visszavásárlására,
- a korábban hitelt nyújtó pénzügyi intézmény megkapja a
jelzáloggal fedezett követelése egy részét, de cserébe lemond az
ezt meghaladó követelésrészről és belépési pontként részt vesz a
konstrukció lebonyolításában,
- az állam pedig meghatározott feltételek szerint kifizeti a
vételárat és állami tulajdonba veszi az ingatlant, melyre bizonyos
ideig visszavásárlási lehetőséget biztosít a korábbi tulajdonosnak,
aki bérlőként tartózkodik az ingatlanban.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 5-én
törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Nemzeti
Eszközkezelőről, melyet 2011. december 5-én fogadott el a
Parlament. A Nemzeti Eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a
magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén
gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz a
hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd
közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós
és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése
ellenében továbbra is ott lakhassanak.
Az Eszközkezelő a megvételre ajánlott ingatlant akkor vásárolja
meg az eredeti szabályok szerint, ha az adós vagy a vele egy
háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult,
illetve ha legalább két gyermeket nevelnek. A Kormány és a
Bankszövetség által 2011. december 15-én aláírt megállapodás bővíti
azok körét, akik igényelhetik a lehetőséget azáltal, hogy
feltételként egy gyermeket jelöl meg. A törvénymódosítást várhatóan
a következő hetekben fogadhatja el a parlament.
További feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt
kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és
annak fedezetét csak a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy
a bank az ingatlant árverezésre jelölte. Az adós ebben az esetben
az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon
belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg. A
hitelező pénzintézetnek – miután megvizsgálta, hogy a szükséges
feltételek fennállnak - a szándéknyilatkozat benyújtásától
számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog
átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és
lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről. A
törvény megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás
szüneteltetésének lehetőségét.
Feltétel továbbá az is, hogy az eszközkezelő által megvásárolt
ingatlan hitelszerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke
nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, más
településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a
forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a
forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós
bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az
érintett lakóház vagy lakás legyen.
A törvény szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként,
s ha rendeződik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az
érintett ingatlant. A bérlő szociális helyzetére tekintettel
érvényesíthető lakbér mértékét a kormány rendeletben határozza meg.
Visszavásárlás esetén a vételár a jelzáloghitel szerződésben
meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett
önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a
hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett
értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért
fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a
magasabb összeg. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott
ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya,
Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55
százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35
százaléka. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi
szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az
24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés
megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez
a jog is megszűnik.
Szintén a Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás mondja
ki, hogy az Eszközkezelő 2012 év végéig 8 ezer, 2013 végéig 15
ezer, 2014 végéig 25 ezer ingatlant vásárol meg.
Szigorú feltételekkel visszaáll a deviza alapú
lakáshitelezés
2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy
megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre
azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása,
amely az otthon elvesztésének kockázatot hordozza.
Az ötpontos akcióterv része hogy ezt a szigorú tilalmat feloldja
az Országgyűlés, ez a 2011. június 20-i zárószavazáson meg is
történt. Az EU szabályai szerint ugyanis a deviza alapú lakáshitel
lehetőséget nem zárhatjuk el az emberek elől, nem állapítható meg
generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető
lakáshitelekre. Ezért az általános szabály szerint újra vehetnek
fel euróban jelzáloghitelt az emberek, a kormány 2011. július 4-én
megjelent rendelete (a szociális konzultáció eredményével
összhangban) azonban eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak,
hogy ez a feloldás ésszerű és teljesíthető keret között
történjen.
Eszerint ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett
nyújtott devizahitel olyan hitelképes természetes személy – ide nem
értve az egyéni vállalkozót – részére nyújtható, akinek a
hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel
devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó
jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában
érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére
megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének
tizenötszörösét. Magyarul az vehet fel devizában jelzáloghitelt,
aki eleget keres devizában ahhoz, hogy az árfolyam-ingadozás ne
sodorja őt lehetetlen helyzetbe. Lásd: a Kormány 110/2011. (VII.
4.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés
feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009.
(XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.
Otthonvédelmi kamattámogatás vehető
igénybe
Az ötpontos akcióterv része az is, hogy ha valaki kész nagyobb
lakásból kisebbe költözni, és ezzel együtt nagyobb hitelét kisebbre
cserélni azért, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb
(vagy kisebb hitellel járó) lakás megvásárlásához kamattámogatást
kap legfeljebb öt éven keresztül. A programról októberben döntött a
kormány, részleteit Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter ismertették 2011. október 12-én az
Otthonteremtési program részeként.
Otthonteremtési program indul
2011. október 12-én Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy
György nemzetgazdasági miniszter együtt jelentette be a kormány
Otthonteremtési programját. A program legfőbb célkitűzése, hogy
megállítsa a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését,
élénkítse a lakáspiacot, növelje a lakáscélú beruházási kedvet.
Mindezt úgy, hogy ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot és terhet
a lakosság és a költségvetés számára.
2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételei jelentősen
szigorodtak, ezt követte a lakáshitelek után járó szja-kedvezmények
korlátozása, majd 2007-től a teljes megszüntetése. A forintalapú
támogatott forinthitel felvétele lehetőségének beszűkülésével
párhuzamosan felfutott az ingatlanfedezettel nyújtott devizaalapú
hitelállomány, végzetes helyzetbe taszítva a magyar családokat.
2009-ben a lakástámogatási rendszer lényegében megszűnt.
Magyarországon 2010-ben mindössze 20.823 új lakás épült. A
tavaly kiadott lakásépítési engedélyek rendkívül alacsony száma
(17.353) azt vetíti előre, hogy a megépített lakások száma tovább
csökken.
A lakásépítési ágazat leépülésével jelentős számú munkahely és
vállalkozás szűnt meg. A foglalkoztatottakból a gazdasági válság
kezdetekor több mint 300 ezer fő dolgozott az építőiparban (a
versenyszférában alkalmazottak több mint 10%-a). 2011 márciusában
az építőiparban foglalkoztatottak száma 260 ezer főre olvadt.
A kormány a lakáshoz jutás elősegítése és a korszerű, jó
minőségű, energiatakarékos lakásépítések élénkítése érdekében
döntött az Otthonteremtési program két eleméről. A döntés alapján a
kormány szigorúbb feltételek mellett egy átdolgozott rendszerben
visszaállítja a szociálpolitikai kedvezményt, illetve az Ötpontos
Otthonvédelmi Akcióterv ötödik pontjaként elindul a kamattámogatási
rendszer.
A vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatást azok vehetik
igénybe, akiknek nincsen ingatlanjuk az elbírálás időpontjában, új
lakást építenek vagy vásárolnak, minimum hat hónapra visszamenőleg
legalább a szülők egyikének munkaviszonya volt, számlákkal
igazolják a költségeket és nincs köztartozásuk. Két meglévő vagy
vállalt gyermek esetében az igényelhető összeg 800 ezer-1,3 millió
forint, három esetében 1,2-2 millió, míg négy vagy több gyermek
esetében 1,6-2,5 millió forint. A nemzetgazdasági miniszter azt
mondta, 2012-ben mintegy 4 ezer igénylőre számítanak, ennek 5,2
milliárdos fedezetét tartalmazza a költségvetés.
A kamattámogatott forinthitelt új lakás építésére vagy
vásárlására, használt lakás vásárlására és felújítására lehet
igényelni, valamint – külön feltételrendszer szerint - a
devizahitelesek is felvehetik abban az esetben, ha kisebb lakásba
szeretnének költözni. E kategóriában jövőre 3-5 ezer ügyféllel
kalkulálnak, az erre előirányozott 1,3 milliárd forint ugyancsak
szerepel a költségvetésben.
A részleteket lásd a Magyar Közlöny 2011.december 6-i 145.
számában: a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet A lakásépítési
támogatásról és a 257/2011. (XII. 6.) Korm.rendelet A
lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm.
rendelet módosításáról.
Szociális Családiház-építési
Program
A kormány a fenti intézkedéseken túl Szociális
Családiház-építési Program indításáról döntött - az erről szóló
kormányhatározat 2011. augusztus 10-én jelent meg. A program
családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak
építését foglalja magába. Alapvetően ezer négyzetméter területű
telkeken házikerti növénytermesztésre lesz lehetőség. Teljes,
korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg ezeken a
területeken a kormány, alacsony rezsiköltséggel működtethető,
energiahatékony technológiákkal épülnek a házak. Az építkezések
során közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételére is lehetőség
lesz. A karitatív szervezeteket is kéri a kormány, hogy szükség
szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá
válását.
A program azokra a településekre terjedhet ki, ahol a település
környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél
alacsonyabb áron megvásárolható lakás, vagy a helyi önkormányzat
megfelelő, beépítésre szánt területet biztosít, legalább 80
épületet tartalmazó modulokban megvalósítható jelleggel.
Első helyszínként a kormány a Budapesttől félórányira található
Ócsa települést választotta a szociális családi házépítés
helyszíneként, ahol összesen minimum 66 hektáron épülnek fel az
otthonok. A kormányhatározat szerint 80–100 db negyven
négyzetméteres, 200–220 db ötven négyzetméteres, 80–100 db hatvan
négyzetméteres, 35–55 db hetven négyzetméteres, 20–25 db nyolcvan
négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak,
közüzemi szolgáltatások kiépítését. Első ütemben 80 lakás építését
tervezi a kormány, a tényleges igényeknek megfelelően pedig
összesen 500 lakás építését.
A házak építése mellett a kormány vállalta a helyi általános
iskola, óvoda és bölcsőde bővítését és fejlesztését, valamint az
utak, a közvilágítás, az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a
szennyvízcsatorna kiépítését.
Az építtető a Belügyminisztérium, a beruházás lebonyolítója és
építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési,
Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Annak érdekében, hogy a
beruházások minél gyorsabban és gördülékenyebben valósulhassanak
meg, a kormány a program keretében az Ócsán megvalósuló építési
beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánította augusztus 10-i rendeletében.
A devizahitelesek megsegítéséről szóló 2011. június 14-i
kormányhatározat alapján, amennyiben az adós fizetési késedelemben
van, az árfolyamrögzítés igénybevételével normalizálhatja a
devizaalapú hitelének törlesztési ütemét. Amennyiben az adósok
jelzáloghitel-törlesztésük fizetésében 90 napon túli késedelemben
állnak, lakóingatlanukat eladják, és kisebb értékűt vásárolnak,
állami kamattámogatást vehetnek igénybe.
Abban az esetben azonban, ha az árfolyamrögzítés nem
alkalmazható (pl. a hitelt nem devizában vették fel, vagy az adós
rögzített árfolyam mellett sem tud megfelelően törleszteni),
illetve ha az állami kamattámogatás nem nyújt megfelelő segítséget,
akkor az Eszközkezelőn keresztül adható további segítség a
szociális feltételek alapján erre jogosultaknak. Amennyiben az
Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem
jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes
fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási
költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az
illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható
meg az adós lakhatása.
Kontroll a bankok fölött
Augusztus 17-én Orbán Viktor kormányfő felkérte a
nemzetgazdasági minisztert arra, hogy állítsa fel az Otthonvédelmi
Monitoring Bizottságot. Augusztus 26-án megtartotta alakuló ülését
a Bizottság, amelynek tagjai: Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank
(MNB) alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági
Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is.
A bizottság feladata, hogy a lakosság érdekében elérje azt, hogy
a bankok jelenleg igen változatos és nehezen követhető
törlesztőrész-, kamat-, és költségszámítási gyakorlata egységes
legyen, és az ügyfelek kiigazodjanak a banki számítási gyakorlat
útvesztőjében és tisztán lássák azt, hogy a bankok milyen
költségeket, miért, és hogyan terhelnek rájuk. A bizottság emellett
áttekinti a hazai lakossági hitelezés szabályozását, különös
tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok
közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás
megfelelőségére.
Ennek kapcsán megtárgyalja és figyelembe veszi az Otthonvédelmi
Monitoring Bizottság tagjai által képviselt szervezetek önálló
javaslatait, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlásait, más
országok legjobbnak tekintett gyakorlatait, tapasztalatait is. A
bizottság munkájáról rendszeresen tájékoztatja
Tovább »
Címkék: 2012, államilag támogatott lakáshitel kalkulátor 2012, kedvező-hitelek-bárosoknak-2012, nemzeti eszközkezelő lakásvásárlás 2012, otthonteremtési-akcióterv-2012
- 2012-01-08 11:58:43
- (hozzászólások: 0)
Zálogósítás
!